Sajdik Ferenc (1930)

Rózsás Letícia a skót felföld az egyik ódon kastélyában lakott, és a legenda szerint, akit megszeretett, azt megajándékozta a nyakában fekete bársonyszalagra tűzött rózsájával.

A meseregény főszereplője a nagyvárosi kényelemhez szokott Juli sehogy sem akar megbarátkozni a falusi környezettel, ahol vakációját tölti. Ellenségesen viselkedik nemcsak a felnőttekkel, a jókedvű és jószívű vendéglátójával, Lidi mamával, hanem a szomszédban lakó pesti fiúval, Dedivel is. Lidi mama mindent elkövet, hogy emlékezetessé tegye a gyerekek nyaralását.

A kétszeres József Attila díjas író utolsó meseregényének főszereplőjét, Galambóczi Boldizsárt már megismerhették a gyerekek az író korábbi meseregényéből (Galambóczi Boldizsár csínytevései). A nagy, félelmetes és mindenható varázsló ez alkalommal azokról a kilencszázkilencvenkilenc évvel ezelőtt történt furcsa dolgokról számol be, amikor a Város gyanútlanul hóemberépítő versenyt rendezett.

Macskavárról és az ott fészkelő sasokról szóló legenda akkor kapott szárnyra, amikor Mátyás uralkodása idején a csehek garázdálkodtak Felső-Magyarországon. Ide vonultak harcolni a macskavári urak bevonásával a király katonái, ennek okán a Macskavári uraság egyedül leányára, Margitra – meg az öreg toronyban fészkelő sasokra – bízhatta a vár őrzését.

Békés Pál Harry Potter történetét megelőzve, már 1999-ben megteremtette a hazai varázslóiskolát. Ilyen iskola tanulója a meseregény főszereplője, Fitzhuber Dongó, aki éppen záróvizsgájára készül, amelyet ha sikerrel letesz, okleveles mestervarázslóvá avatják. Ám addig a pillanatig még meg kell találnia a Badar király birodalmában egy hatalmas lakótelepen rejtőző királykisasszonyt, Lanolint.

Pom Pom "bámulatosan tudja változtatni az alakját. Ha akarja olyan, mint a szőrpamacs vagy paróka, vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű, vagy szobafestő ecset, vagy papucs orrán pamutbojt." A kedves és segítőkész mesefigura nemcsak alakját képes változtatni, de érdekes történeteket is tud, és nap, mint nap miközben Picurt kíséri az iskolába, szívesen elő is adja őket.

Kipling állatmeséinek legtöbbje eredettörténet. Hogyan lett púpos a teve, Hogyan kapta az orrszarvú a bőrét, Hogyan szerezte a leopárd a foltjait, kenguru az ugrani tudását (Kenguru apó története). Nem „bölcs” mesék ezek, állatbőrbe bújt emberi tulajdonságokról, és nem is varázsmesék, mert a csodákban és a csodálatos keletkezésekben mindig érezzük a képtelenséget és a képtelenség humorát.

A városszéli puhányokat rendre kigúnyoló "természet gyermeke", a Nagy Ho-ho-ho horgász ebben a történetben kórházba kerül. Szerencsére azonban nem beteg, csak nem bírja elviselni, hogy szomszédai lakás átalakításba kezdtek.

A ZIZI Labor zenekar vezetője derűs, életörömöt sugárzó, játékos és mindig jól mondható gyermekverseket ír. Ezek hatását Sajdik Ferenc rajzai megsokszorozzák.



Kérdezd
a könyvtárost!