Keresztes Dóra (1953)

A Keresztes Dóra színpompás, vidám rajzaival gazdagon illusztrált kötet nemcsak szép kivitelével érdemel figyelmet, hanem azért is, mert a Holnap kiadó - Nagy Borbála Réka szerkesztésében - első ízben jelentet meg Buda Ferenc gyereklírájából válogató önálló kötetet.

Irodalomtörténeti tény, hogy a mese műfaja búvópatakként bukkan föl Móricz Zsigmond­ alkotói pályáján. A tízes évek elejéig, a Hét krajcár megjelenéséig, az első regények sikeréig, a munkásságának legbővebben termő ága a mese volt. Ebből nyújt igen bő ízelítőt a Majtényi Zoltán és Czine Mihály szerkesztette-gondozta gyűjteményes kötet.

A Boldizsár Ildikó szerkesztésében közreadott kötet a magyar meseirodalom legszebb tündérmeséiből tartalmaz válogatást.

A Nagy magyar mesemondók című sorozat egyfelől a legnevesebb íróink (Jókai, Móricz, Gárdonyi, Arany László, Heltai Gáspár és mások) meséit gyűjtötte össze, másfelől pedig területi szempontok szerint válogatta kötetbe a meséket. Jelen kötetben felvidéki történetek olvashatók.

Humorban, mulatságban nincs hiány a kötetbe került huszonnyolc történetben, hiszen Boldizsár Ildikó a kötet válogatásakor arra törekedett, hogy ez alkalommal a magyar népmesék egyik sajátos típusával, a furfangos magyar népmesékkel ismertesse meg a gyerekeket.

Ivácsony Péter iskolájában szokássá vált, hogy a tanulók iskolás éveik alatt elkészítenek valamilyen furfangos szerkezetet, amelyet ballagásukat követően a szertárban hagynak az utánuk következő osztályok szórakozására és okulására. Péter robotot készít, egy Koko Samu névre hallgató törékeny, érzékeny lelkű kis szerkezetet.

Északi, távol-keleti, sarkköri népek meséiből ad válogatást az igényes kivitelű kötet. Többek között eszkimó, hanti, nyenyec, manysi, jakut történetekkel találkozhatunk, amelyekben a tajgákon és tundrákon élők különleges világa elevenedik meg szarvasokkal, medvékkel, sámánokkal, vadászokkal és óriásokkal.

Berg Judit átdolgozásában ismerkedhetnek meg ezúttal a gyerekek Weöres Sándor gyönyörű történetével, amely a mesés ősidőkben játszódik, szerelemről, barátságról, hűségről, árulásról, cselszövésről, vágyakozásról szólva. Jégapó, a keleti ős-Magyarország királya palotájában nevelkedik tíz fia, és egyetlen leánya, Pávaszem, valamint a baráti Lappföld királyának utóda, Medvefia is.

A meseregény egy mezei egér viszontagságainak krónikája; hősét a hideg, őszi eső, a koplalás beűzi a faluba. Tanult egértörténelmet, ezért tudja, hogy a szerencsés házi egeret tele padlás és kamra várja. Ám neki ez a szerencse nem adatik meg; üldözi a macska, és a "háziak" sem fogadják tárt karokkal.

Az évtizedek óta működő Kaláka zenekar az advent idején házról-házra járó betlehemesek közismert kérdését adta címéül egy karácsonyi hanganyagnak és a hozzátartozó verseskönyvnek.



Kérdezd
a könyvtárost!