Békés Rozi (1955)

„Hagymácska Hagyma apó fia volt. Heten voltak testvérek: Hagymuska, Hagymuci, Hagymóka és így tovább, egyszóval valamennyiük neve méltó volt az ősi Hagyma-nemzetséghez.” Így kezdődik Rodari klasszikus meseregénye, amelyben a bátor és talpraesett Hagymácska izgalmas kalandjait követhetjük nyomon.

„Amikor az anyukám elkiáltja magát az udvaron, hogy Lufikáám!, akkor csak azért sem szoktam előkerülni. Már ezerszer elmondtam neki, hogy ne hívjon Lufinak, mert réges-régóta nem illik rám ez a név.

A kilencéves, rakoncátlan kislány, Lufi, és az egy évvel idősebb, csendes, megfontolt jó barát, Szamóca a nyári vakációt vándortáborban töltik. Bár egészen más tervet szövögettek a szünidőre, a tábori élet élményekben, nem remélt kalandokban bővelkedik. A túrázások mellett számháborúban, sportversenyen, Ki mit tud?

Lufi ezúttal hatodik osztályos tanulmányait kezdi meg, amelyek sokkal nehezebbnek bizonyulnak az eddigieknél. Az új tantárgyak mellett társaival új osztályfőnököt is kapnak, aki már az első héten átfesteti a padokat a nebulókkal.

Balázs Ágnes a Pöttyös könyvek népszerű sorozatában megjelent ifjúsági regénye a kortárs gyerekirodalom világából teljességgel hiányzó fontos társadalmi kérdést feszeget: mi lesz a sorsa annak a csonka családban nevelkedő, cigány kislánynak, aki egyik pillanatról a másikra magára marad, apját nem ismeri, és mit sem tud származásáról?

Jácint úrfi leghalkabb beszédje nyomán ablaküvegek repednek meg, iskolai táblák törnek össze, ha kicsit megemeli a hangját, az összes gyümölcs lepotyog a fáról, ha pedig kiereszti, netalán énekelni kezd, házak omlanak össze. Különleges képességével magára haragítja a falu lakóit, ezért jobbnak látja, ha világgá megy és erős hangjával máshol próbál szerencsét.

A Móra Kiadó 2010-ben megújult célkitűzéssel, új köntösben ismét útjára indította a kisiskolások olvasástanulását segítő Már tudok olvasni című sorozatát, amelynek tagjai könnyen érthető, rövidebb szöveggel az első-másodikos kisdiákokhoz, hosszabb mondatokkal és történetekkel a „már olvasók” táborához szólnak.

József Attila örök érvényű történetének rövidített változata Békés Rozi művészi igényű, pasztellszínű illusztrációi kíséretében elevenedik meg a kötet lapjain. A szegény kisfiú javítani viszi cipőjét az idős, kissé morózus suszterhez.

N. Tóth Anikó gyereknyelven megírt történeteiben egyetlen elbeszélő, egy alsótagozatos kislány monológjaival, szentenciaszerű életmagyarázataival ismerkedhetünk meg. A helyszín nagyobbrészt a biztonságot nyújtó otthon, a család – erdőillatú apuval, kalácsillatú nagyival, füstszagú nagypapával, túrószagú kistesóval, és anyuszagú anyával, amivel sosem lehet betelni.

A kötet Puskin verses meséit tartalmazza. Mese Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg Lebegyről, a gyönyörű cárlányról szóló történetben csodák és varázslatok segítik a fiatal Gvidon herceget és édesanyját. A történet ismerős népmesei fordulattal fejeződik be: a vesztükre törő gonosz tanácsadók tervét nem koronázza siker.



Kérdezd
a könyvtárost!